A magyar társadalom válságát vizsgálta a Hitel (Budapest) folyóirat augusztusi számában Csoóri Sándor Hajnali órák című esszéjében. "Hogy haragudtak Arany Jánosra a Bach-korszakban A nagyidai cigányok miatt. A szabadságharc megcsúfolását látták benne." "Ma Nagyida - minden epeömlésével és önkínzó fájdalmával együtt is - történelmi emelkedettség mai helyzetünkhöz viszonyítva. A mi életünkhöz a kabarék silány röhögése illik. Meg Friderikusz Sándor ügyes és drága szemfényvesztése. Ha azt kérdeznék tőlem, ki tudná sokak életét egy irányba fordítani, a válaszom rövid lenne: ő. Dosztojevszkij és Ady hozzá képest unalmas és fakó valaki, Tolsztoj egy szakrális mellékszereplő. De ha így megy tovább, a szabadság önmagát számolja föl. Mintha most akarná kiélni azokat az ösztöneit, amelyeket kiélni nem tudott." /Bogdán László rovata: Szélrózsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./
1999. május 15.
RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./
2000. március 18.
A Jugoszláviával szomszédos országok miniszterelnökeinek részvételével márc. 17-én kétnapos tanácskozás kezdődött Budapesten. A kötetlen eszmecsere során egyebek mellett Jugoszlávia demokratizálásának kérdéseit, a koszovói és a boszniai helyzetet, valamint a Duna újbóli hajózhatóvá tételét vitatják meg a kormányfők. A találkozón Ilir Meta albán, Ivan Kosztov bolgár, Ivica Racan horvát, Lubcso Georgievszky macedon, Mugur Isarescu román, Orbán Viktor magyar kormányfő és Ejup Ganic, Bosznia- és Hercegovina Föderációs elnöke mellett George Robertson NATO-főtitkár, Javier Solana, az Európa Tanács főtitkára, Bodo Hombach, a Délkelet-Európai Stabilizációs Paktum koordinátora, valamint Helmuth Strasser, a Duna Bizottság elnöke vesz részt. /Kormányfői találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2000. március 21.
Az EU külügyminiszteri értekezletén, márc. 20-án Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes tagja jelentést adott Bulgária és Románia gazdaságának tavalyi fejlődéséről - Bulgáriáról egészében véve biztató, Romániáról súlyos gondokat jelző képet. Bulgáriáról Verheugen elmondta, hogy az ország tartotta magát a szigorú adópolitikai keretekhez. Az állami vállalatok magánosítása nagy léptekkel haladt, s az iparban idén be is fejeződhet. Romániában tavaly immár harmadik éve csökkent a nemzeti össztermék, és a makrogazdasági stabilizációt nem sikerült elérni. Nem történtek meg a lényegi strukturális átalakítások. /Verheugen a bolgár és román gazdaságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az Európai Unió tagállamai fontosnak tartják, hogy Románia és Bulgária folytassa azokat a reformokat, amelyek gazdaságuk szerkezetének megváltoztatásához szükségesek. Bulgáriával és Romániával az EU egy hónappal ezelőtt kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU külügyminiszteri értekezletének megállapításairól az Európai Bizottság vezetői márc. 20-án tájékoztatták a Brüsszelben tartózkodó Mugur Isarescu kormányfőt és Petre Roman külügyminisztert is. - Az EU és Románia márc. 22-én miniszteri szintű találkozót tart a társulási tanács keretében. Mugur Isarescu miniszterelnök tárgyalt Bodo Hombachhal, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum fő irányítójával is. A felek abban egyeztek meg, hogy elsőként a Zsil-völgye felé, a Kárpátokon áthaladó autópálya, illetve országút építésének munkálatait fogják finanszírozni /EU: Romániának megtorpanás nélkül kell folytatnia a reformokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2000. június 16.
Románia gazdasága növekedőben van, és ez kedvező feltételeket teremthet a délkelet-európai stabilitási megállapodás terveinek megvalósítására - jelentette ki jún. 14-én Bukarestben Bodo Hombach, a stabilitási megállapodás koordinátora, miután megbeszéléseket folytatott Mugur Isarescu román miniszterelnökkel. Hombach hangsúlyozta: a stabilitási megállapodás Romániára vonatkozó egész csomagja, amihez az Európai Unió biztosítja a finanszírozás egyharmadát, megvalósítható. Meg kell kezdeni az ezzel kapcsolatos versenytárgyalásokat. /Biztatás Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
2001. január 23.
Az elmúlt napokban a román nyelvű média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. Az RTV 1, a PRO TV híradója, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt című cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltségének állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba. Az ellenőrzések elvégzése után kiderült, hogy a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem - okmányokkal igazoltan - zöldségkonzerveket tartalmazott. A Caritas nevet előbb Romániában egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll segítő tevékenység vonatkozásában. Jellemző, hogy a Caritas több mint tíz éve segít a rászorulókon - vallástól, nemzetiségtől függetlenül -, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetően″ kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékű segítő tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységéről az erdélyi egyházmegyék Caritasairól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60 000 személyen segítettek (otthoni idősgondozás: 400, Szent Márton Öregotthon: 40; szociális konyha: 150; szociális segélyiroda: 17 000; gyógyszerkiosztó: 30 000; poliklinika: 11 500) 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékű adományt kaptak. A szatmári Caritas szociális programja keretében 51 126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18 758 római katolikus, 4039 görög katolikus, 22 266 ortodox, 5688 református vallású volt. Az akciók során 101 336 kg ruhaneműt, 6020 kg élelmet, 2970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebből 38 milliárd a külföldről érkezett anyagi segítség, ezeket az elmúlt évben is - a korábbiakhoz hasonlóan - a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, egy másik része pedig ruhanemű, élelmiszer, bútor, gyógyszer. A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál nyolc projekt keretében (otthoni idősgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton Öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha, bántalmazott nők számára refugium, utcagyermekközpont, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház működik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat működtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége. /Bodó Márta: Össztűz alatt a katolikus Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2001. április 26.
Kétnapos konferenciára kerül sor ápr. 26-27-én a Baloldali Önkormányzati Közösség és az RMDSZ közös szervezésében Orosházán. A rendezvényen a Magyar Szocialista Párt Békés megyei polgármesterei, alpolgármesterei és az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati képviselői vesznek részt. A konferencián előadások hangzanak el a következő témakörökben: a kisebbségek helyzete Magyarországon (Kósáné Kovács Magda, a magyar parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke), az Európai Unióban (Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) és Romániában (Markó Attila, a román kormány államtitkár-helyettese), a kisebbségi jogok érvényesülése a magyar önkormányzatok munkájában (Takács Dezső, Battonya város polgármestere), a határon túli és testvértelepülési kapcsolatok (Árgyelán György, a Békés Megyei Közgyűlés nemzetiségi, kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester), az Európai Unió bővítési folyamatáról (Vastagh Pál magyar országgyűlési képviselő). /Magyarországi és romániai önkormányzati képviselők Orosházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./
2001. május 2.
Máj. 1-jén Ion Iliescu és Bodo Hombach együtt nyitották meg a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum (DESP) regionális bukaresti irodáját, amelynek élére Razvan Ungureanu volt külügyi államtitkárt nevezték ki. Hombach, aki a DESP rendkívüli megbízottja, rámutatott: bár a DESP ez idáig mintegy 360 millió eurót hozott Romániának, igazán a magánbefektetésekben bízik. - Ion Iliescu kijelentette: a DESP-iroda Bukarestbe helyezése azt mutatja, hogy Hombach Romániában látja szívesen a DESP térségbeli központját /Bukarestben megnyílt a Stabilitási Paktum irodája. Az intézmény élére a volt külügyi államtitkár került. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2001. augusztus 22.
Aug. 19-én megnyílt Alpbachi Fórum. A régiók szerepének erősítése mellett emelt szót megnyitó beszédében Franz Fischer, az Európai Unió bizottságának a mezőgazdasággal foglalkozó osztrák biztosa, míg Wendelin Weingartner tiroli tartományi elöljáró a bővítésről szóló népszavazás ellen foglalt állást. Fischer szerint nem lehet megkerülni a régiókat, ha Európát újra közelebb akarják vinni a polgárokhoz. Ugyanakkor hangsúlyozta: a Régiók Bizottsága soha nem értékelődhet fel annyira, hogy az Európai Parlament afféle harmadik házává váljon. Az Alpbachi Fórumot idén Európa - vízió és valóság címmel tartják. A jeles vendégek között a tiroli településre várják Louis Michel belga külügyminisztert, akinek országa most az EU soros elnökségének tisztségét tölti be, Helmut Kohl volt német szövetségi kancellárt, Otmar Hasler liechtensteini, Mart Laar észt, Adrian Nastase román és Janez Drnovsek szlovén kormányfőt, valamint Wladyslaw Bartoszewski lengyel, Goran Svilanovic jugoszláv és Jan Kavan cseh külügyminisztert. /Adrian Nastasét is várják az Alpbachi Fórumra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2001. augusztus 29.
II. János Pál pápa a múlt évben a kácsikai templomnak a Basilica Minoris titulust adományozta, ami a kiemelt búcsújáróhelyeknek dukál. Száz prelátus vett részt a hat: román, latin, lengyel, német, ukrán, és a magyar nyelven celebrált misén. A résztvevők számát százezerre becsülik, az Adevarul hírszolgálata a más országokból érkezők kapcsán Franciaországot, Olaszországot, Németországot és Lengyelországot említette. Magyarországot, Erdélyt nem. Jelen volt többek között Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottsága magyarbarátnak éppen nem mondható elnöke. Az ünnepségen a moldvai csángómagyarságot Petre Ghergheli jászvásári főpap ,,képviselte". Természetesen annak jegyében, hogy a moldvaiak román katolikusok. A kácsikai búcsúval, sok más szervezett mozgalommal a csángómagyarok Európa Tanácsban elfoglalt státusát ellensúlyozták, figyelmeztetett Sylvester Lajos. Politikusaink és főleg római katolikus főpapjaink felfigyelnek-e erre? - tette fel a kérdést. Limbacher Gábor ír tanulmányt Moldvai magyarok kácsikai búcsújárása Nagyboldogasszony ünnepekor címmel. (Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére, Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993.) A szerző két alkalommal vett részt a kácsikai Nagyboldogasszony napi búcsún (1985, 1990). A moldvai csángók számára az utóbbi évtizedekben valószínűleg új vallási szokásként alakult ki papjaik ösztönzésére a nagyboldogasszonyi kácsikai búcsújárás. Elképzelhető a magyar kapcsolatokat éltető csíksomlyói orientáció felváltására irányuló egyházi-politikai szándék a kácsikai búcsújárás ösztönzésében. Magyarán: a csíksomlyóival szemben egyféle ellenbúcsú van-e kialakulóban? /Sylvester Lajos: Szucsávai kolomposok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2001. szeptember 6.
Javarészt Bach-művekből összeállított barokk muzsikával örvendeztette meg hallgatóságát Kristófi János, Nagyvárad jeles orgonaművésze szept. 4-én az evangélikus templomban. Műsorát J. S. Bach G-dúr Prelúdiumának és Fúgájának előadásával nyitotta meg. Az evangélikus templomban nemrég megindult klasszikuszene-sorozat eddigi fénypontja volt Kristófi orgonaestje. /Tuduka Oszkár: Kristófi János orgonaestje. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./
2001. szeptember 8.
Javarészt Bach-művekből összeállított barokk muzsikával örvendeztette meg hallgatóságát Nagyvárad jeles orgonaművésze szept. 4-én az evangélikus templomban. Műsorát J. S. Bach G-dúr Prelúdiumának és Fúgájának előadásával nyitotta meg. Az evangélikus templomban nemrég megindult klasszikuszene-sorozat eddigi fénypontja volt Kristófi orgonaestje. /Tuduka Oszkár: Kristófi János orgonaestje. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./
2002. szeptember 22.
Kolozsváron a jezsuiták hajléka, a Manréza központ rekordidő alatt épült fel. Szept. 6-án a Manréza ház ünnepélyes felszentelését két püspök végezte, mindkettőnek "felségterületébe" tartozik: Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és a nemrég beiktatott új kolozsvár-szamosújvári görög katolikus püspök, Florentin Crihalmeanu. Az ünnepségen jelen volt a jezsuita rend generálisa, Hans-Peter Kolvenbach, valamint a magyar tartomány elöljárója, Nemesszeghy Ervin, Páll Leó ferences elöljáró és a bazilita rend tartományfőnöke, Iosif Furtuna. Az ünnepség római katolikus rítusú, román nyelven celebrált szentmisével kezdődött. Egyelőre két jezsuita van a Manrézában: Szőcs László és Tamás Barna. A ház elsősorban lelkigyakorlatokat kínál, ilyeneknek ad helyet, s mindenféle lelkit és szellemit ötvöző rendezvénynek. /bm: Jezsuita jelenlét Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 22./
2003. január 11.
A múlt nyáron hunyt el Bálinth Gyula, gyászlobogót tűzött ki Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala és a megyeháza, a sajtóban eddig csupán a család gyászjelentése jelent meg. Szerény, visszavonult ember volt, tisztviselőként élte le életét, kevesen tudták, hogy autodidaktaként maradandó tudományos dolgozatokat írt. A Székelyföld népesedési viszonyaira, helynévtörténetére vonatkozó kutatásaiból született tanulmányait és gazdasági statisztikai elemzéseit anyaországi és erdélyi történészek méltatták, az Erdélyi Múzeum Egyesület 1993-as pályázatán dicséretben részesült. Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című monumentális műve Háromszékre vonatkozó népszámlálási adatai részben tőle is származnak. Korábban a Korunk, a rendszerváltás után pedig a budapesti Statisztikai Szemle adta közre dolgozatait. Korábban már társszerzője volt Kovászna megye monográfiájának - megjelent 1969-ben magyarul, majd 1970-ben románul. Bálinth Gyula /sz. Sepsiszentgyörgy, 1925. szept. 25./ tisztviselő, majd a rajoni statisztikai felügyelőséget, illetve az ipari osztályt vezette. Tagja volt a Mikó Véndiák Társaságnak, a Mikó Imre-szoborbizottságnak. Júliusban halt meg rákban. Utolsó éveiben is intenzív levéltári kutatómunkát folytatott, külső munkatársa volt a Székely Nemzeti Múzeumnak, az ún. Délkeleti Intézetnek. Fiatalon hozzáfogott a történelmi Székelyföld helységei összeírásához, 462 falut írt össze. Feldolgozta az 1857-es népszámlálás adatait. A II. József-féle 1784-es összeírás dokumentációja megvan Sepsiszentgyörgyön, a levéltárban, azonban a határőrséghez tartozó katonákat és családtagjaikat külön űrlapokra vezették fel, s azokat Bécsben tárolják. Márpedig a becslés szerint a katonanépesség a székely nép 55-65 százalékát képezte. A kép teljessé tételéhez bécsi kutatásokra lenne szükség. A múlt századi népesedési viszonyokról megbízhatóbb adatokkal rendelkezik a levéltár, mint az 1956-os, 1966-os vagy az 1977-es népszámlálásokról. Nem elég, hogy az újabb statisztikai adatok nagyobb részét Bukarestben őrzik, ráadásul bizonyítható, hogy a nemzetiségi-vallási hovatartozás számait meghamisították. Bálinth Gyula az 1332-37-es pápai tizedjegyzékek alapján felbecsülte, hány lelket számlálhatott akkor a székelység és hányat korábban: ,A tizedjegyzékek korában tehát Háromszéknek 13 000 lakosa lehetett. Véleménye szerint Székelyföld egésze népessége az 1330-as években 27-30 000 fő körül lehetett. Egyes történészek vitába szálltak dolgozatával, mondván, hogy ez kevés. A Bach-korszakban az összlakosság a Székelyföldön már 407 00 főre rúgott Aranyosszékkel együtt, felekezetek szerint római katolikus 168 000, református 131 000, örmény katolikus 1730, görög katolikus 37 300, lutheránus 612, görögkeleti 30 937, unitárius pedig 36 000 volt, 2121 más vallású." A budapesti Statisztikai Szemle 1995. októberi száma közölte Bálinth Gyula Kovászna megye népessége a XVI. század közepén című dolgozatát. Ebben a szerző az 1562-es székely lázadás után adókivetés céljából készült kapuösszeírásból próbált meg következtetni a lélekszámra. A történelmi Háromszék, valamint Bardoc fiúszék adózó kapuinak száma 1567-ben 2687 volt. Az említett terület összesen 105 települést foglalt magában. A megyében azonban még tíz olyan helység van, amelyek kiestek az adózás alól, mivel közigazgatásilag nem a Székhez, hanem Felsőfehér vármegyéhez tartoztak. Minden adózó kapu átlagosan két háztartást foglalt magában. Ez esetben a 2687 adózó kapu 5374 háztartást jelent. A hiányzó tíz helység háztartásainak a számát becsülhetjük egy más időszakban végrehajtott számbavétel eredményével. Szerinte 21 496 lélekszámról lehet beszélni, a tíz helység további 2220-2280 főt jelent. A tárgyalt időszakban a tárgyalt területen körülbelül 130-150 főember és nemes volt (háztartás), akik adót nem fizettek, és körülbelül 50-60 olyan lófőcsalád, amely 2-3 jobbággyal rendelkezett, valamint 55-60 pap, főtisztviselő szintén kimaradt az adólistáról. Összesítve számításainak eredményeit, Háromszék megye lakossága az 1567. évben 28 400 fő volt. /B. Kovács András: Aki számba vette a Székelyföldet. Bálinth Gyula 1925-2002. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
2003. március 8.
Nagyenyeden a vártemplom udvarában található leányotthon Berde Mária nevét viseli. A Bethlen Gábor Kollégium 25 diáklánya kapott benne szállást. Pásztori-Kupán István Gergő nagyenyedi lelkipásztor és Turzai Melánia, a Bethlen Gábor Kollégium református tagozatának vezetőtanára elmondták, hogy sok diáklány tanul Enyeden, elsősorban a Székelyföldről. Az otthon lakói között vannak a reformátusok mellett katolikusok és unitáriusok is. 1998-ban nyitotta meg kapuit, a hollandiai OGO Alapítvány támogatásával, számító-központot is létrehoztak. Segített a gummersbachi gyülekezet is, amely Werner Rabenau vezetésével gyűjtött e nemes célra A leányotthon az államtól semmilyen támogatásban nem részesül, segítséget nyújt a berlin-biesdorfi gyülekezet, ahonnan postázzák a rezsiköltséget. /Berde Mária Református Leányotthon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2003. március 21.
László Ferenc zenetörténészt márc. 15-e alkalmával Szabolcsi Bence-díjjal jutalmazta a magyar kulturális minisztérium. László Ferenc zenetörténész, zenekritikus és egyetemi tanár az elismerést márc. 14-én vette át Görgey Gábor minisztertől. László Ferenc 1959-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett fuvolaművészi oklevelet, bő húsz évig a bukaresti Zeneakadémián tanított. 1991-től a kolozsvári főiskolán tanár a kamarazene szakon, itt szerezte meg doktorátusát is. Több mint 500 tanulmánya, esszéje jelent meg magyar, román, német, francia, angol, sőt japán nyelven is. Az általa írt vagy gondozott könyvek közül az ismertebbek Bartók Béla életéhez és munkásságához kötődnek, de jelentősek Bachot, Kodályt, Enescut, Lisztet felelevenítő írásai is. Széles körű munkásságát a Román Akadémia és a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége valamint a NKÖM számos díjjal jutalmazta, múlt decemberben pedig a Tudományért és Művészetért Osztrák Becsületkereszttel tüntették ki.A Kodály tanításait folytató Szabolcsi Bence-díjat 1997-ben hozták létre, eddig olyan kiváló zenetudósok kapták meg, mint Szendrei Janka, Papp Géza, Papp Márta, Ferenczi Ilona és Paksa Katalin. Eddig az egyetlen romániai magyar kitüntetett Almási István volt. /Szabó Mária: Elismerés a kolozsvári zenetudósnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2003. június 1.
Szatmárnémetben, a székesegyházban Ruha István és Fátyol Rudolf hegedűművészek a szatmári filharmónia Consonantia kamarazenekarának közreműködésével emlékhangversenyt adtak az egy éve elhunyt Reizer Pál püspök emlékére. Műsoron az alkalomhoz illő Vivaldi- és Bach-művek szerepeltek. /In memoriam Reizer Pál. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./
2003. július 24.
Magyar-román vízgazdálkodási kérdésekről is tárgyalt Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter francia kollégájával, Roselyne Bachelot-Narquin miniszter asszonnyal. A megbeszélésre az olaszországi Montecatiniben került sor, ahol az elmúlt napokban az EU környezetvédelmi és energiaügyi miniszterei a világ energiaellátásának jövőjéről, és a mind kritikusabbá váló környezetszennyezésről tárgyaltak a miniszterek. A találkozón egyebek mellett szóba került az a Kőrösökkel kapcsolatos magyar-román folyóvölgy-gazdálkodási program, illetve a Teret a jövőnek elnevezésű természetvédelmi terv, amelyet a francia kormány egymillió euróval támogat, és amelynek közel 200 millió forintos magyar önrészét néhány napja biztosította a miniszter. Magyar részről elhangzott, hogy hasonló együttműködésre a Tisza esetében is nagy szükség lenne. /Magyar-román vízgazdálkodási program. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2003. augusztus 10.
Még idén megoldódik a legnagyobb romániai kisebbség, a magyarok azon igénye, hogy saját, elkülönített felsőfokú oktatási intézményük legyen - jelentette ki Mircea Iustian, a szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációjának vezetője Budapesten. A kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáról van szó - fejtette ki Stefan Margineanu, a küldöttség tagja az MTI kérdésére válaszolva azután, hogy a küldöttség Kaltenbach Jenővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával folytatott eszmecserét. Romániában csak egy ombudsman működik, de - a magyar tapasztalatok alapján is - célszerűbb volna több, szakosított ombudsmani hivatal létrehozása. A szenátus tagjai kifejtették: Romániában is több nemzeti kisebbségi csoporttal kapcsolatban merülnek fel problémák, és Magyarországhoz hasonlóan országukban is a cigány közösség részéről fogalmazódik meg a legtöbb reklamáció. Románia megfontolja a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer tapasztalatait, annál is inkább, mivel Romániában az egyesületekbe szerveződő kisebbségek a magyarországinál kevesebb állami támogatást kapnak. /Elkülönített magyar felsőfokú oktatás Kolozsváron? = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./
2003. december 8.
Immár harmadszor kerül sor a Zene és Építészet elnevezésű rendezvényre Kolozsváron. Idén az 1853-ban született Pákei Lajos építészre és Bachra emlékeztek a Belvárosi Unitárius Egyházközség, az Amaryllis Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság közös rendezvényén. Dec. 7-én a Házsongárdi temetőben dr. Gaal György beszélt Pákei életéről. Pákei Lajos tervezte többek között az egykori New York (ma Continental) Szállót, a Mátyás-szobor talapzatát, a Sétatér csónakházát, a kioszkot, az Unitárius Kollégium épületét. Pákai tervezett több mint 50 középület, 20 templomot, 5 kastélyt, ezenkívül számos emlékművet, emléktáblát és síremléket. Kolozsvár vízvezeték- és csatornahálózatát is kidolgozta, szabályozta az utcák frontvonalát, új utcákat nyitott, mederbe szorította a városon átfolyó patakokat. Délután elhangzott dr. Angi István zeneesztétikai előadása, dr. Murádin Katalin pedig Pákei építészetéről beszélt. László Bakk Anikó, az Amaryllis csoport vezetője és Bálint Benczédi Ferenc unitárius lelkész elmondták: három éve volt az első Zene és Építészet rendezvény. /Farkas Imola: Százötven éve született Kolozsvár nagy építésze. Pákei Lajosra emlékeztek a Zene és Építészet rendezvény résztvevői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2004. március 2.
Febr. 27-én oktatáspolitikai fórumot tartottak Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományok Intézete szervezésében egyetemi tanárok, politikusok, társadalomkutatók és önkormányzati vezetők részvételével. – A székelyföldi felsőoktatás akkor tesz eleget a kihívásoknak, ha a régiófejlesztés motorjává válik, a gazdasági fejlődést kiszolgáló korszerű erőforrássá – hangzott el Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnökének összegző beszédében. Lányi Szabolcs, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karok dékánja ismertette, hogy míg a fejlett európai országokban a tudományba való – egy főre jutó – befektetés eléri a 300 eurót, s ez az arány Magyarországon is 80 körül van, Romániában fejenként mindössze 3,5 euró körül mozog. A 2004/05-ös tanévben Románia is áttér a bolognai egyezménybe foglaltakra, ennek értelmében az egyetemi képzés három szakaszból áll: a három, esetenként négy évet tartó bachelor képezi a legalsó szintet, amely be kell fogadja a középiskolát végzett fiatalok szinte 100 százalékát, ezt a fokot követi a mesterképzés, majd a doktorátus. A bolognai program másik következménye az egyetemek összevonása, az úgynevezett konzorciumok kialakítása. Hogyan ültethető életbe mindez a Babes-Bolyai Egyetemen működő magyar szakokon (50), amelyek közül mindössze 6-8 esetében folyik mesterképzés – tette fel e kérdést Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, aki szerint, ahol nincs meg a továbbtanulás lehetősége, az új szerkezeti felépítés bevezetése a szakok "degradálódásához vezethet". És mi lesz a Sapientia 16 szakán, amelyek ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek? A Babes-Bolyai Egyetem magyar oktatói négy éve készen vannak az új tagozat működtetésére, ezt lebontani a rektor szerint nagy bűn lenne. Amit a román állam költségvetéséből meg lehet oldani, azt fenn kell tartani. A többi kar esetében egy szaktestületnek kellene felmérni a szükségleteket és megszüntetni a párhuzamosságokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalát képviselő Bálint-Pataki József bejelentette, miszerint a magyar állam a tervezettnél az idén 362 millió forinttal kevesebb támogatást nyújt az erdélyi magyar felsőoktatás számára, azaz az 1894 millió helyett 1531 millió forintot. – Ne várjunk mindent másoktól, központi szervektől, kormánytól – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Kötő József hangsúlyozta: el kell érni, hogy állami támogatásban részesüljenek mindazok a felsőoktatási intézmények, amelyek átvállalnak az állam kötelezettségeiből, amit a Sapientia megtesz. /Bodolai Gyöngyi: Kevesebb pénz, jobb stratégia, nagyobb összehangoltság, versenyképes tudás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./
2004. április 27.
Roma holocaust címen Zilahon dokumentum-kiállítás nyílt. Az ókirálysági cigányoknak a rabszolgaság volt a sorsuk mindaddig, amíg Cuza fejedelem 1865-ben eltörölte a cigányrabszolgaságot. Antonescu diktatúrája idején sok ezer cigányt deportáltak Transznisztriába; a Kovulovjka faluba telepített 20 ezer romából 11 500 személyt az SS-sek Trihatkára szállítottak és agyonlőttek, végül mindössze 1500 került vissza az országba. Buchenwald haláltáborban speciális barakkot állítottak fel a cigányoknak és táborokat Düsseldorf és az ausztriai Lackembach közelében. Az 1938-ban elfoglalt Csehszlovákiából 1942 és 1944 között 14 szállítmányt indítottak Auschwitzba. Nem menekültek meg a lengyelországi cigányok sem. /Fejér László: Roma holocaust. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2005. április 27.
Kieselbach Modern magyar festészet című kétkötetes könyvét útnak indította a külföldi magyar kulturális intézetekbe, és bejelentette, hogy a könyv teljes anyagát feltették a galéria honlapjára. Könyve bemutatja be a magyar festészet kiemelkedő korszakát 1892-től 1964-ig. A kieselbach.hu internetes portálon a Modern magyar festészet című könyv teljes képanyagát, 1320 művész 15 ezer képét lehet tanulmányozni magyar és angol nyelven – – mondta a galéria-tulajdonos. /Repülő könyvek, újjáéledő gyűjtemények. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. május 12.
A brassói magyar evangélikus egyház megemlékezést tartott dr. Binder Pál történészről /Botfalu, 1935. márc. 15. – Brassó, 1995. jún. 9./. Megjelentek és emlékeztek a néhai barátra, iskolatársra, pályatársra többek között Raduch Zsolt evangélikus-lutheránus lelkész, dr. Magdó János a csángókról szóló írásai kapcsán, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója pályatársként, Gerno Nussbacher nyugalmazott levéltáros szakmabeliként, a helytörténészt értékelve, Bódog Erzsébet pedig, mint a szabadegyetem egykori vezetője, Binder Pál előadásait felelevenítve. A díszpolgári oklevelet George Scripcaru brassói polgármester adta át Binder Pál hozzátartozóinak. Bemutatták a Brassói Lapok által szerkesztett Emlékkönyvet, melyben Binder Pálra emlékeztek. /Tóásó Áron Zoltán: Binder Pál Brassó díszpolgára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2005. november 30.
Baján november 10–12-e között rendezték meg az Európai Konferenciát Európai uniós integráció és a kisebbségek – fejlődhetünk együtt? címmel. A konferencia társszervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete mellett a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Antall József Alapítvány is kivette részét, csakúgy, mint az Eötvös József Kollégium, az Alsó-Ausztriai European House, valamint az ausztriai Pán-európai Unió és az EALIZ. A Magyarországon élő kisebbségek helyzetét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Christoph Pann professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képviseletében pedig az európai kisebbségek jogi helyzetéről beszélt. Előadást tartott Dr. Günther Rautz, a boseni (bolzanói, Dél-Tirol, Olaszország) Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osztályának képviselője is, aki az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) főtitkára is. A második világháború előtt és alatt a magyarországi németek száma elérte a félmilliót, azóta azonban folyamatosan csökken. 1947-ben 250 000 magyarországi németet telepítettek ki az országból. Akik maradtak, az asszimiláció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási alkalmával a lakosoknak négy kérdésben kellett választ adniuk: anyanyelv, nemzetiség, a nemzeti kultúrához való kötődés, és a családban, illetve baráti körön belüli nyelvhasználat. A négyből legalább egy kérdés alapján 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, A legutóbbi, 2002-es helyhatósági választásokat követően Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a maguk 341 kisebbségi önkormányzatával és 35 polgármesterével a romák után a második helyen állnak. /Günther Rautz: Tudósítás a bajai kisebbségi konferenciáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2005. december 28.
„Politikai nyomásra történik a menesztésem, ezt már öt évvel ezelőtt elkezdték és most a PNL szeretné helyembe saját emberét kineveztetni” – mondotta Bokor Márton, a Hargita Megyei Kórház leváltott igazgatója. Leváltásáról a hét végén határozott a Megyei Kórház ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa. A testület elvi döntése szerint a megyei kórház új, ideiglenes vezetőjének Bachner Istvánt, a megyei mentőszolgálat eddigi igazgatóját nevezik ki. Bokor Márton megfellebbezi a vezetőtanács döntését. /Daczó Dénes: Igazgatócsere politikai nyomásra? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2006. február 27.
Múlt év végén az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzéseket rendelt el a megyei kórházakban és a klinikákon. Az átvilágítások következményeképpen tizenöt kórházban leváltották a vezető-, illetve az igazgatótanácsokat, helyükre ideiglenes testületeket neveztek ki, 2006 márciusáig szóló meghatalmazással. A minisztérium Csíkszeredában is kinevezte az ideiglenes vezetőtanács tagjait, az igazgatótanács (még) a helyén maradt. Bokor Márton volt igazgató elmondta, nem gondolták volna, hogy bizonyos érdekcsoportok az igazgatótanács leváltását is tervezik. Erre ugyanis nem történt minisztériumi utasítás. Ennek ellenére december 27-én felszólították őket, hogy az igazgatótanács negyvennyolc órán belül távozzon. Bokor Márton helyére egy olyan kívülálló személyt csempésztek be, aki saját magán kívül az igazgatótanácsban nem képviselt senkit: dr. Bachner Istvánt. A kórház alkalmazottai tiltakozásul aláírásgyűjtésbe kezdtek, azonban Bokor leállította az akciót. Bokor Márton azóta munkanélküli. Januártól családorvosként szeretett volna szerződést kötni az egészségügyi biztosítóval, de formai akadályokba ütközött. A megyei tanács nem akarja meghosszabbítani a bérleti szerződést arra az ingatlanra, ahol ő huszonöt éve rendel. Bunta Levente megyei tanácselnök magához kérette Bokort Mártont, és négyszemközt biztosította arról, hogy segít a bérlet ügyében, de egy feltétellel: ha Bokor visszavonja az igazgatói leváltása miatt beadott feljelentését. Ő ugyanis fellebbezésével a törvényszékhez fordult. Bunta Levente gesztusát nem lehet szépítgetni: ez zsarolás. Bunta nem titkolta, jómaga mellett Bokor leváltását Ráduly Róbert polgármester, Hajdú Áron RMDSZ-vezető és Bustya Attila, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője kezdeményezte. Bustya már egy éve félti a funkcióját a liberális párt megyei elnökétől, s ezért ígérte oda neki Bokor igazgatói állását. – Az RMDSZ helyi vezetői, Bunta Levente, Ráduly Róbert kiskirályoknak érzik magukat, és eszerint cselekszenek. /Jakab Lőrinc: Az RMDSZ zsarolja Bokor Mártont. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./
2006. március 17.
Ismét Bokor Márton a Hargita Megyei Kórház igazgatója. Az intézmény ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa úgy döntött, felmenti ideiglenes igazgatói tisztségéből Bachner Istvánt. A döntésre azután került sor, hogy két nappal korábban a Bokor Márton volt igazgató leváltásáról szóló döntést a törvényszék felfüggesztette. Bachner István elmondta, hogy korábbi tisztségébe, a Megyei Mentőszolgálat igazgatói székébe tér vissza. /Igazgatóváltás a Hargita Megyei Kórháznál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2006. április 29.
Évek óta jó sepsiszentgyörgyi lakosnak lenni annak, aki szereti a klasszikus zenét, különösen tavasszal, a sárkányölő hős ünnepén. Templomokban, múzeumban zeng Mozart, Bach, Haydn, Händel csodálatos muzsikája, továbbá Bartók, Kodály alkotásai hallhatók. A nyitókoncert színvonalas volt, elsősorban az est két szólistájának, Szilágyi Zsolt neves tenoristának és Béres Melinda hegedűművésznek köszönetően. Fellépett a Székelyföldi Szimfonikus Zenekar a fiatal Florián Gergely vezetésével. Különleges színfolt volt Márk Attila anekdotákkal, idézetekkel, korabeli újságcikkekkel fűszerezett előadása Bartókról. Világi és egyházi zene fonódott össze a Művészeti Líceum Szerenád zenekara és a Laudate kamarakórus közös fellépésén. /(Baranyai): Komolyzenei kaleidoszkóp. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2006. május 30.
Sok port kavar az életbe lépett új kórházi törvény alapján kinevezendő ideiglenes kórházvezetők ügye. Csíkszeredában például vissza kerülhet a Hargita Megyei Kórház igazgatói tisztségébe az a Bachner István, akit alig több mint két hónappal ezelőtt mentett fel tisztségéből az intézmény ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa. /Daczó Dénes: Kiújul a csíki kórházháború? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
